Hogyan válasszunk csaptelepet fürdőszobánkba?

Az ember azt hinné, hogy ha már célegyenesben van a fürdőszoba kialakítása (akár felújításkor, akár újépítéskor), akkor a csaptelep kiválasztása a legegyszerűbb feladat. Pedig ez koránt sincs így, hiszen ebből is több változat létezik, és mindegyik más-más funkció ellátására ideális. Elmondjuk, hogy mi alapján érdemes keresgélni!

Csaptelepből alapvetően kétfélét különböztetünk meg: a falon kívüli, illetve a falon belüli csaptelepeket. Bár előbbi az elterjedtebb (talán épp azért, mert itt bármely gyártó bármely termékét be lehet építeni), mindkét változat használható zuhanykabinnál és kádnál is.

A falon belüli változat annyiban más, hogy itt nagyon kell figyelni arra, milyen egységet építünk be, mivel ennél a típusnál zuhanyzók és kádak esetében is csak opcióként van „zuhany” lehetőség. A falon belüli zuhanycsaptelepre tehát kizárólag 1 csapolót lehet tenni, a kádtöltő csaptelepre pedig az a jellemző, hogy van benne egy váltószelep, amivel ki lehet választani, hogy a fürdőkád töltése mi módon történjen meg (zuhanyváltásnál a csatlakozón keresztül rá lehet tenni a zuhany gégecsövet).

Napjainkra igen elterjedt lett a fejzuhany és a kézi zuhany egyaránt. Ha a fejzuhanyt is szeretnénk, akkor minden esetben a zuhanyzóba is kádtöltő falon belüli egységet kell beszerelni, hogy váltani tudjunk a fejzuhany és a kézi zuhany között. Érdemes ezt észben tartani, mivel sokan nem így tesznek, és emiatt később nem tudják megoldani, hogy felrakjanak egy fejzuhanyt.

Apropó fejzuhany. Ebből is rengeteg változat létezik, a hossz, az átmérő és a gégecsőtartó vonatkozásában egyaránt. Azt hinné az ember, hogy a fürdőkádnál nincs jelentősége a váltónak, pedig ott van csak igazán szükség rá, ugyanis egy kádat is többféleképpen lehet megtölteni. Az elérhető kifolyók skálája is igen széles: a hagyományos, cső alakúak mellett mostanában igen divatos például a vízesésre emlékeztető változat is. Fontos kellék még az ún. túlfolyó, amit úgy kell elképzelni, hogy ennek használata esetén nincs a kád környékén semmi kiálló dolog (ami rossz esetben balesetet is okozhatna), hanem a kádnál a túlfolyóba van beépítve a befolyási lehetőség, ez pedig így, ebben a formában egy kicsit esztétikusabb és biztonságosabb is.

Sima vagy termosztátos csaptelepet válasszunk?

Először is tisztázzuk, hogy mi a kettő között a különbség. A termosztátos (vagy termosztatikus) csaptelep kizárólag tárolt melegvízzel használható, azért kombi kazán vagy átfolyós vízmelegítő esetén nem ajánlott ezt a típust választani. „De miért?” – merül fel joggal a kérdés. A válasz pedig szinte kézenfekvő: ha nem elegendő vízmennyiséget igényel a hőtermelőtől (a már említett kazántól vagy átfolyós vízmelegítőtől), akkor nem fog elindulni a melegvíz előállítása. Tehát csak indirekt tároló, beépített tároló vagy villanybojler esetén javasolt termosztatikus csaptelepet választani.

Működési elvét tekintve úgy funkcionál, hogy manuálisan beállítunk egy fix, kívánt hőfokot (zuhanyzásra a gyártók általában 37,3 °C-os vizet állítanak be), és csak a víz mennyiségét kell beállítani egy tekerőgomb segítségével. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy termosztátos csaptelep akár 40-50 fokos vízből is képes 37,3 °C-os vizet csinálni. A benne lévő érzékelőnek köszönhetően tulajdonképpen bármilyen hőfokot képes előállítani.

Webshopunkban a csaptelepek egészen széles választékából csemegézhet!