Ahol egyszerre jön létre a melegvíz és a hőenergia – bemutatjuk a hőközpontot!

A hőközpont lényege, hogy egy helyiségen (vagy akár készüléken) belül egyszerre állítunk elő használati melegvizet, valamint a fűtéshez szükséges hőenergiát. De hány módon történhet mindez? Milyen készülékek szükségesek ehhez? Ezekre, és még számos egyéb kérdésre adunk most választ!

Rögtön kezdjük is a működés kérdéskörével. A melegvíz és a hőenergia egyszerre történő előállítására két módszer létezik:

1. Hőközpont

• Beépített tárolós kazánok, amikor a használati melegvíztároló és a gázkazán fizikálisan is egy egységet képez (vagyis egy burkolaton belül található). Ebben az esetben a rozsdamentes vagy zománcozott tároló többnyire 40-45 literes kapacitású. Egyes gyártóknál az átlagosnál nagyobb méretű készülékek is elérhetők, így minden esetben tájékozódni kell a gyártó honlapján vagy az adott webshopban a készülék méreteivel kapcsolatban.

• A hőközpontoknál arra célszerű még figyelni, hogy ha kiépítettünk egy cirkulációs vezetéket (ami azt biztosítja, hogy a csap megnyitásánál egyből rendelkezésre álljon a melegvíz), akkor tartsuk észben, hogy gyártónként itt is nagy eltérések lehetnek: valamelyik gyártónak a készüléke egyáltalán nem tud cirkulációs csonkot fogadni, más gyártóknál pedig egy külön opcióként megvásárolható kiegészítővel lehet beépíteni cirkulációs módot ezekbe a készülékekbe.

• Indirekt tároló, amit szintén többféle módon fűthetünk fel. Például úgy, hogy az alap hőtermelőnk egy gázkazán vagy hőszivattyú, és ezzel fűtjük fel egy csőkígyón keresztül az indirekt tárolót. Fontos: amennyiben indirekt tárolót választunk, úgy minden esetben csak és kizárólag fűtőkazánnal lehet azt üzemeltetni. Természetesen itt is vannak kivételek, ami erősíti a szabályt, de egy új kiépítésnél javarészt fűtőkészüléket kombinálunk össze egy tárolóval, amely tároló mérete függ a használati szokásoktól és a felhasználók számától is. A gázkazánok esetében szinte mindig a készülék tartalmazza a váltószelepet, és egy ún. NTC érzékelő segítségével érzékeli a tárolóban lévő víz hőfokát, majd annak függvényében fűti a csőkígyón keresztül az adott tárolót. Ezt szaknyelven úgy nevezzük, hogy a gyártó előnykapcsolásban részesíti a gázkészülékét, tehát bármilyen módon működik a kazán, abban a pillanatban, ahogy igény lesz a használati melegvízre, megszünteti azt a másik módot (jelen esetben a fűtési módot), és átkapcsol a tároló fűtésére. Az előnykapcsolásra azért van szükség, mert egy tároló felfűtése a nulláról nagyjából 8-10-15 percet is igénybe vehet, azt pedig, ha 15 percig nem megy a fűtés, nem feltétlenül vesszük észre, viszont a melegvíz hiányát annál inkább!

2. Kombi készülék

A gázkazán a készüléken belül egy hőcserélő segítségével átfolyós üzemben állít elő melegvizet, itt az előállított víz mennyisége korlátozott, és nagyban függ a bejövő víz hőmérsékletétől is. De miben jobb egy hőközpont, mint például egy kombi készülék? A hőközponttal egyszerre több vízvételi hely is kiszolgálható, kényelmi funkcióként létrehozható cirkulációs kör, valamint nincs hőfok ingadozás.

Már csak egy kérdés maradt: mi alapján válasszuk meg a tároló méretét? Először is érdemes átgondolni, hogy hány fő fogja használni az előállított melegvizet, illetve azt, hogy hányféle módon szeretnénk előállítani a szükséges mennyiséget. Ha ez megvan, akkor mehetünk tovább: 1, vagy 2 csőkígyós változatot szeretnénk? A két csőkígyó változat annyiban más, hogy a felső csőkígyóra szokás rákötni a gázkazánt, az alsóra pedig a napkollektort. Igen, jól olvasta: bármelyik opciót is választja, van lehetőség a megújuló energiaforrások hasznosítására úgy, hogy a tárolót kombinálhatja akár egy elektromos fűtőpatronnal, akár napkollektorral vagy más megújuló energiaforrással!

Webshopunkban mindent megtalál, ami egy hőközpont létrehozásához szükséges, igénytől és típustól függetlenül!