Amiket érdemes tudnia, mielőtt radiátort vásárolna

A jól ismert hőt árasztó, többnyire fehér fémdarab a falnál, mely a hűvös szobából meleg otthont varázsol – a legtöbbünknek természetesen a radiátor ugrik be ilyenkor, ugyanakkor kevesen tudják, hogy valójában milyen sokrétű szerkezetekről van itt szó. Nem mindegy a méret, nem mindegy a típus, a szükséges ismeretek hiányában pedig könnyen előfordulhat, hogy nem az épület igényeinek legmegfelelőbbet választjuk, számos kellemetlenséget okozva magunknak ezzel. Cikkünk segítségével teszünk az ellen, hogy Önnel ilyen ne történjen meg!

Nem a méret a lényeg – vagy mégis?

Radiátorvásárláskor először is azzal kell tisztában lennünk, hogy mekkora méretű radiátorra van szükségünk, ugyanis sok minden függ a fal méretétől, vagy a felfűtendő tér nagyságától – de ezekről később, most ismerkedjünk meg a leggyakoribb radiátorméretekkel!

Szélesség

• A legáltalánosabb a 2 soros, amit a piacon DK-nak, vagy 22-esnek is neveznek, ennek nagyjából 10 cm a szélessége.
• Létezik még 3 soros, azaz 33-as (vagy DKEK) radiátor, ez ugye egy sorral szélesebb, viszont cserébe ugyanazt a teljesítményt egy rövidebb hosszal el lehet érni.
• A harmadik, legkeskenyebb változat a 11-es (vagy EK), ahol egy hőleadófelület és egy konvektorlemez helyezkedik el.

Magasság

Magasság szempontjából is többféle méret létezik a piacon. A legáltalánosabb a 30, az 50, a 60 és a 90 cm-es magasságú radiátor. A radiátorok méretét minden esetben a fal méretéhez, vagy az ún. parapetmagassághoz szokták megválasztani. Mindenesetre általánosságban elmondható, hogy

• a 30 cm magasságúak leginkább üvegportálok elé valók,
• az 50 cm-esek a tetőterekbe vagy alacsonyabb beépítésű ablakokhoz,
• a 60 cm-esek jelentik a nagy átlagot, ami némiképp univerzálisabb felhasználást jelent,
• a 90 cm-es magasságúak pedig az ablak nélküli falfelületekre a legideálisabbak.

A legösszetettebb feladat: a méretezés kiszámítása

Ha már megvan, hogy milyen és mekkora radiátort szeretnénk beszerel(tet)ni, akkor érdemes rátérni a méretezés kérdésére. Mivel egy kimondottan bonyolult műveletről van szó, mindenképpen érdemes kikérni előtte az épületgépész tervező illetve a gépész tanácsát.

Dióhéjban: van egy adott légköbméterünk (tulajdonképpen a helyiség légtere, alapterület szorozva belmagasság), amit ki kell fűteni. Ha ezt kiszámítottuk, akkor az eredményt kell megszoroznunk a becsült hőleadással.

De honnan tudjuk, hogy mekkora a felfűtendő helyiség hőigénye? Itt van egy „ökölszám”, ami nagyban függ a szoba szigetelésétől, fekvésétől, a nyílászáró méretétől, a szigetelési tényezőjétől, illetve az oldalfalak, a padló és a mennyezet szigetelési tényezőjétől. Ez egy 20 és 50 közötti szám, ami leegyszerűsítve úgy értelmezhető, hogy ha egy jól szigetelt újépítésű házunk van, ott nagyjából 20-25 körüli ez az érték, egy régi és korszerűtlen ház esetében pedig 50.

Kikötés, hogy szakszerű legyen a bekötés

Bekötés szempontjából két fajta radiátort különböztetünk meg: a hagyományos, 4 csonkosat, illetve a szelepeset, 6 csonkosat. A kettő között annyi a különbség, hogy egy beépített szelepes radiátor sokkal esztétikusabban mutat a falon, hiszen maga a bekötési pontok minden esetben a radiátor alatt helyezkednek el, nem látszik se a kötés, se a radiátorszelep; ha oldalról vagy szemből nézzük, akkor csak egy termofejet látunk az oldalán. A kompakt, normál bekötésű radiátorokat 1600 mm-es szélességig el lehet egy oldalról kötni, viszont afelett célszerű keresztbe kötni, hogy a keringés, illetve az egyenletes átfűtés még tökéletesebb legyen.

Végezetül térjünk rá a hőteljesítmény kérdésére. Manapság a radiátorgyártók jelentős százaléka 90/70°C-os vízlépcsőre (90°C előremenő, 70°C visszatérő) adja meg a táblázataiban a radiátorainak a hőteljesítményét. Azonban a mai trendek nem efelé mennek: újépítésben a legtöbbször már csak kondenzációs kazánnal lehet működtetni egy radiátort, aminél viszont figyelembe kell venni, - hogy a kondenzáció megvalósuljon - ott maximum 55 fokos előremenő szeleppel lehet számolni. Ez az érték egyébként szintén csak egy „ökölszám”, nem elfogadott szám: gyártónként változhat, 0,6-os szorzóval meg kell szorozni a táblázatban lévő teljesítményszámot, akkor kapjuk meg a radiátor megközelítő teljesítményét kondenzációs üzembe, tehát 50-55 fokos előremenőre kiszámolva.

Webshopunkban a fent említett valamennyi radiátorfajtából válogathat, sőt, olyanokból is, amelyek cikkünkből kimaradtak! Kattintson, és csapjon le a minőségre: KATT