Utoljára megtekintett termékek Összes
nincs

Gázkazán, kazán

Használja a részletes szűrőt:

Részletes kereső megnyitása
- kW
- Ft
Alapértelmezett
Legnépszerűbb elöl
Legolcsóbb elöl
Legdrágább elöl
Legújabb elöl
Név szerint
Összesen 893 termék 38 oldalon.

További alkategóriák:

GÁZKAZÁN TÍPUSOK ÉS A GÁZKAZÁN TÖRTÉNETE

A gázkazán elterjedése és kialakulása

A vidéki házakban kemence vagy sparhelt, a városi lakásokban általában vaskályha vagy cserépkályha volt a háború előtt elterjedt fűtési mód. Központi fűtés csak fejlett középületekben illetve magán villaépületekben jelent meg. A középületekben általában öntöttvas radiátorokkal szerelt és gőzzel működő központi fűtési rendszerek voltak az elterjedtek. A hőenergiát szén, illetve koksz elégetése biztosította.

Mikor elsősorban a városokban kezdett elterjedni a gázellátás, a bérházak cserépkályháiba egyre több helyen szereltek „Héra” típusú gázégő fejet. A gázégő az egész kályhát jól átmelegítette, sőt szabályozni is megfelelően lehetett. Ezzel a megoldással meg lehetett szabadulni a szénhordás és hamuzás munkájától, bár mai szemmel nézve csak viszonylagos komfortot biztosított. Az alternatívát jelentő olajkályhák helyett a gázkonvektorok megjelenése és felszerelése adott hasonló könnyebbséget. Sok lakásban második lépésben a cserépkályha elbontását követően is a gázkonvektor felszerelése mellett döntöttek a helytakarékosság és a szobánkénti hőmérséklet szabályozhatóság miatt.

A rendszerváltás előtti évtizedekben vidéken a széntüzelésű vagy olajkályha mellett a szilárd tüzelésű kazánnal, karvastagságú vascsövekkel és tagos radiátorokkal szerelt központi fűtés terjedt el.

Mikor megérkezett a gázvezeték, a régi kazán készülékeket általában nem dobták ki, hanem beleépítettek egy gázégőfejet. Így viszonylag kis átalakítással meg tudták oldani a feladatot – a viszonylag gyenge hatásfok az olcsó gázáraknak köszönhetően nem jelentett problémát – s a kazán meghibásodásáig általában így is maradt. Utána azonban már „igazi” gázkazán, ÉTI vagy pl. HŐTERM gyártmányú hazai gázkazán került beépítésre. A fűtési rendszer általában lényegileg megmaradt, a gravitációs fűtés miatti vastag csövek és a radiátorok változatlanok maradtak azzal a kiegészítéssel, hogy már szivattyú keringtette a vizet.

A fali gázkazán megjelenése

A társasházi lakásokban a gázkonvektorokhoz képest az igazán új és népszerű megoldás a fali gázkazán lett. A benne elhelyezett keringtető szivattyú miatt – ami a vizet cirkuláltatta – cirkónak nevezték el. A cirkófűtés valójában a mai kéményes fali gázkazánnal működő egyedi központi fűtés szinonimája volt. Hallatlanul nagy változást jelentett, mert a gázfűtés komfortját – a lakásonkénti egyedi termosztátos szabályozást - és a kényelmet is egyaránt nyújtotta. Mindezt elfogadható méret és esztétikus külső megjelenés mellet, ami egyáltalán lehetővé tette egy városi lakás szűk előszobájában vagy fürdőszobájában való elhelyezését. Az első cirkó gázkazánok még nem voltak felszerelve tágulási tartállyal, azt a fűtési rendszerre külön kellett felszerelni.

A fűtés mellett a melegvíz-ellátást általában HAJDU villanybojler biztosította, bár később elterjedt a gáz vízmelegítők alkalmazása is. A FÉG gyár vízmelegítői vagy a HÉVIZ készülékek szinte minden fürdőszobában megtalálhatóak voltak.

Biztonsági problémát a kémények jelentettek, mert a gáztüzelésnél – különösen, ha egy kéménykürtőbe több gázkazán is be volt kötve – sajnos kedvezőtlen körülmények esetén kialakulhatott füstgáz visszaáramlás és szénmonoxid mérgezés is. Sok helyen a fürdőszobában elhelyezett cirkó vagy vízmelegítő miatt a gázmeós szakember megkövetelte, hogy az ajtólapból alul és felül vágjanak ki szellőző nyílást, így biztosítva a megfelelő légcserét a helyiségben.

Általános probléma volt, – néha még napjainkban is találkoznak a szervizesek ezzel – hogy nagy erejű konyhai elszívó ventillátort szerelnek fel olyan lakásba, ahol kéményes gázkazán vagy vízmelegítő üzemel. Az ilyen párhuzamos megoldás szigorúan tilos, mert füstgáz visszaáramlást és mérgezést okozhat. A megoldás a szigorúbb hatósági ellenőrzés, a kémények kibélelése és a korszerű vészjelző, szénmonoxid riasztó berendezések megjelenése volt.

Az ionizációs gyújtás, mely az őrlángot váltotta fel, komoly újdonságnak számított. A korszerű nyugati gázkészülékek már ezzel kerültek piacra és naponta kb. egy zuhanyozásra elegendő hőenergiát képesek voltak megtakarítani. Üzembiztonságuk is jobb volt, viharos időben nem kellett tartani attól, hogy az őrlángot elfújja a szél. Az ionos megoldás alkalmazása azonban elektromos hálózati bekötést igényelt, ezért az átfolyós gáz vízmelegítő készülékek általában megmaradtak őrlángos kivitelűnek. Persze létezik elemes gyújtás is, ami lehetővé teszi a vízmelegítők ionizációs gyújtását, de magasabb ára miatt ez csak napjainkban terjed el…

A zárt égésterű gázkazán

A kéményes gázkazánoknak a nyitott égéstérből adód nyilvánvaló biztonsági kockázaton felül van még egy problémája: a kémény vesztesége. A kéményen keresztül gravitációs alapon a kéménykürtőben létrejövő huzat segítségével távozik az égéstermék. Ez a huzat azonban akkor is működik, amikor a készülék a termosztát utasítására éppen ki van kapcsolva. Ilyenkor a kéményen keresztül a drága pénzen felfűtött levegő áramlik ki a lakásból, jelentős hő veszteséget produkálva. Emellett még hosszú bélelt gázkéményre is van szükség a működtetéshez. Adta magát a dolog, hogy a gázkonvektorokhoz hasonlóan egyszerű fali kivezetést alkalmazzanak a költséges és alkalmanként veszélyes kémény helyett. Ez eleinte csak egy egyszerű fali átvezető szett volt, a konvektorokhoz hasonlóan „parapet” néven.

A nyugati márkák már korszerűbb, hőálló ventillátorral és koncentrikus duplafalú csőből álló füstgázelvezető rendszerrel látták el termékeiket. Ezeket a rendszereket a kényszer áramoltatott égéstermék miatt már ki lehetett vezetni távolabbi ponton is a homlokzatra, vagy akár a tetősíkon kívülre is. A „turbós” gázkazán elnevezés tehát a beépített ventillátorra utal, ami a füstgázokat nyomja ki a kéményen. Ezek a készülékek természetesen már ionizációs gyújtással, fejlett elektronikával és többféle alap kialakítással rendelkeznek. A zárt égéstér következtében a meghatározó biztonsági problémát – a szénmonoxid mérgezés lehetőségét – alapvetően ki lehet zárni. Az égéstér nincs fizikai összeköttetésben a lakótérrel, a füstgázokat ventillátorral nyomja ki a külső térbe és az égéshez szükséges oxigént is innen veszi. Biztonságos és nincs kémény veszteség sem a zárt égésterű gázkazán használatánál.

Az 2016 nyarán életbe lépő új környezetvédelmi EU-s ERP rendelet azonban magas hatásfokot ír elő a zárt égésterű gázkészülékek esetén. Az ilyen magas hatásfokot lényegében csak a kondenzációs kazán képes teljesíteni, vagy az olyan „fél kondenzációs” készülékek, amik a normál felépítés elemei mellet tartalmaznak még egy plusz hőcserélőt is, ami az égéstermékből is nyer ki hőenergiát. Ezek a készülékek a szabályozás szülte kényszer miatt jöttek létre, kazántestük nem a jellegzetes kondenzációs formát mutatja, hanem a hagyományos régi alakot.

MIKA mini kazánok

A kisebb alapterületű ingatlanok esetén nagyon indokolt egy olyan mini gázkazán alkalmazása, ami a régi gázkonvektor helyére felszerelve képes még néhány radiátort is ellátni. Emellett a magyar szabályozás és az alacsony átlagjövedelem miatt nagyon komoly megterhelést jelent a felhasználóknak a kémény problémája is.

Ha létezik gyárilag olyan konvektor – van ilyen, magyar fejlesztésben létrehozták és meglepő sikere van – akkor megoldást jelent sok kis lakás, házrész fűtésére. Általában a régi konvektor helyére szerelik fel, és a lakás távolabbi részeibe is eljut a meleg, komfortosabbá válik a fűtés. Nem kell külön elektromos fűtés a fürdőszobába, lehet radiátor a konyhában is. Alacsony 6 kW körüli hő teljesítménye miatt az új ERP rendelet pedig nem vonatkozik rá…

A kondenzációs gázkazán

A kondenzációs gázkazán már egy viszonylag régi találmány. Működési elve évtizedek óta ismert, de eddig inkább az volt a jellemző, hogy olyan üzemállapotot kell fenntartani, ami elkerülhetővé teszi a károsnak kikiáltott kondenzációs páralecsapódást a kéményben és a gázkazán belsejében. A hagyományos gázkazánok működtetése során ügyelni kellett arra, hogy ne legyen alacsony hőmérsékletű az előremenő víz, mert így a távozó füstgázból képes a savas, maró hatású kondenzátum visszacsorogni a készülékbe és károsítani azt, ill. a kéményt.

Az igazi kondenzációs kazán pont ezt a jelenséget használja ki és igen magas hatásfok elérésére ad lehetőséget. A füstgázokban lévő rejtett hő kihasználásával kb. 20 – 25% hatásfokjavulás érhető el kedvező üzemeltetési körülmények között. A jó hatásfokkal üzemelő kondenzációs gázkazán távozó égésterméke csak 45 0C körüli, mert a benne lévő pára kicsapatásával a magasabb hőmérsékletű füstgáz energiája is még kinyerhető.

A kondenzáció jelensége azonban csak bizonyos hőmérséklet tartományban működik. Ha a kazán magas teljesítménnyel üzemel, a füstgázok hőmérséklete megemelkedik és a kondenzáció jelensége már nem képes létrejönni. A készülék ilyenkor is jó hatásfokkal üzemel – de csak egy hagyományos zárt égésterű kazán hatásfokával – s ha csökken az égés intenzitása, újra elkezdődik a kondenzáció. A működtetés szempontjából ezért előnyösebb, ha nagy felületű padló vagy falfűtés üzemel, vagy a működést kiegyensúlyozó hatású külső hőmérsékletérzékelős vezérlés van beépítve. Figyelni kell azonban a folyamatosan termelődő kondenzvíz elvezetésére. Nem elegendő valamilyen kis edény aláhelyezve a készüléknek, mert megtelik hamar. Ha jól üzemel e készülék, a kondenzátum folyamatosan csordogál a készülékből kivezetett gégecsövön. A kondenzvizet be kell kötni a csatornába, vagy alagsori elhelyezkedés esetén spec. szivattyú segítségével a csatornába be ill. fel  kell nyomni. A nagy teljesítményű ipari gázkazánok kondenzátumát nem lehet közvetlenül belekötni a szennycsatornába, csak semlegesítés után, mert savas kémhatása miatt környezetszennyező! E miatt a savas kémhatás miatt a kondenzációs füstgáz elvezető rendszerek középen műanyag csövet tartalmaznak, a régi turbós készülék kéményét nem lehet hozzá felhasználni!

A gázkazán vezérlése

A mai digitális világ a gázkazánok belsejében is megmutatkozik. A korszerű elektronikus vezérlés számtalan külső tényezőt figyelembe vesz, paraméterezhető, a felhasználó igényeihez hangolható. Némelyik öntanuló rendszerű – megtanulja az épület hő tehetetlenségét – így adva meg a lehetőségét az igazán kiegyensúlyozott, a külső hőmérsékletváltozást előre bekalkuláló szabályozásnak. Különösen egyenletes, nagy intenzitású felfűtésektől mentes üzemmód érhető így el, ami sokkal takarékosabb, mint amit a hagyományos tekerős termosztát nyújt.

A külső hőmérsékletérzékelő alkalmazása pedig különösen gazdaságos megoldás, mert viszonylag kis beruházási költségű és nagyon jól javítja a komfortérzetet is az energia megtakarítás mellett. A korszerű elektronikával rendelkező kondenzációs kazánok illetve a magas minőségű programozható digitális termosztátok természetesen ma már szinte mind fel vannak készítve a külső hőmérsékletérzékelő fogadására.

A meleg víz előállítása gázkazánnal

 A legelterjedtebb gáz bojler vízmelegítők és a kombi gázkazánok átfolyós üzemmódban állítják elő a meleg vizet. A készülék érzékeli a meleg vízcsap megnyitását, begyújtja a lángot és másodperceken belül produkálja a kívánt meleg vizet. A probléma az átfolyós üzemből adódó korlátos vízmennyiségben van. A szokásos előállítható víz mennyiség 10-12 l/perc, ami igazán csak egy fürdőszoba és egy konyha kiszolgálását teszi lehetővé, nem is egy időben. A mai igények több szinten lévő és több fürdőszobáról, nagy sarokkádról is szólnak, amik ezzel a vízmennyiséggel nem – vagy csak nagyon sok kompromisszummal – szolgálhatóak ki. Ezekre az igényekre a megoldás a tárolt meleg víz mennyiség, amit a fűtő gázkazán melegít fel. Ugyan egy időben nagy divat volt a kéményes gázbojler – nyílt égéstérrel és jó nagy kéményveszteséggel – de hamar átvette a helyét az indirekt tárolós megoldás.

Sok készülékgyártó megjelent beépített tárolós gázkazánjaival, melyek átmentet képeznek az átfolyós rendszerű kombi készülék és az indirekt tárolós kis hő központok között. Nagyobb mennyiségű meleg víz elvételt tesznek lehetővé és cirkulációs vezeték kiépítésére is lehetőséget adnak.

Az igazi megoldás a több fürdőszobás családi házak számára a legalább 100 literes űrtartalmú indirekt tárolós kondenzációs kazán, külső hőmérsékletérzékelős, heti programos vezérléssel. Van lehetőség nagyobb tároló több hőcserélővel való ellátására is, így csatlakoztatható pl. napkollektorra vagy levegős hőszivattyúra is. A korszerű kondenzációs kazánok vezérlése általában két fűtési kör különálló szabályozására van felkészítve. Két külön radiátoros szint vagy egy padlófűtéses és egy radiátoros kör vezérlése megoldható.

Több, egymástól távoli vízvételi hely esetén nagyon sok vizet ki kell folyatni addig, amíg odaér a meleg víz. Erre a problémára jelent megoldást a cirkulációs vezeték, mely a tárolt meleg vizet a felmenő strang vezetékekben megkeringteti. Így a vízcsap megnyitását követően a víz csak az ágvezeték hosszát kell legyőzze, szinte azonnal van forró víz. Ma már minden – a kondenzációs gázkazán technológiája is – a megtakarításról szól, ezért érdemes vezetéket megfelelően vastag és korszerű szigeteléssel, a cirkulációs szivattyút pedig időzítéssel ellátni.

Elektromos kazán

Elektromos kazán

Olyan területen, ahol nem elérhető a gázszolgáltatás, elektromos kazánok használata lehet a megoldás. Otthonában megfelelő hőmérsékletet tud biztosítani, méghozzá takarékosan, ezen kazánok bármelyikével. Az elektromos kazán magas minőségben látja el az épületek központi fűtését, kiemelkedő teljesítményével akár önálló hőforrásként, de együttesen egyéb hő termelőkkel együtt működve is alkalmazható. Nem igényel rendszeres karbantartást, a vezérlőrendszer biztosítja az állandó hőmérsékletet, és egyénileg könnyedén szabályozható. Az automatikus modulációs rendszernek köszönhetően több fokozatban képes üzemelni, és magas hatékonysága révén megközelítőleg 99% -ban energiatakarékos. Egyes típusoknál az igények szerint HMV tárolóval is összeköthetőek. AZ ilyen elektromos kazánokat biztonsági hő kioldóval szerelik fel, ami a hiba estén áramtalanítja, további problémák és a túlmelegedés ellen. A kezelőfelületük segít beállítani és leolvasni az aktuális értékeket.

Elektromos kazán

Kazán

Kazán

A jelenleg legmodernebb és legelterjedtebb fűtési készülékek, a kondenzációs gázkazánok. Ha az üzemeltetési körülmények megfelelően vannak kialakítva, akár 25%-os megtakarítás érhető el a kondenzációs kazánok alkalmazásával. A legtöbb esetben ionizációs gyújtással rendelkeznek.